A jóga irányzatairól röviden
"Egy jógi úgy tekinti testét, hogy az a Lélek, az Átman temploma, ezért egyaránt figyel önnön fizikai és mentális egészségére, fejlődésére. Céljait saját természete, vágyai, vérmérséklete figyelembevételével, többféle, minden szempontból hiteles jógaösvényen érheti el."
Bakos Attila
A Védák és az ősi írások négy klasszikus jógaösvényt különböztetnek meg. A jógaösvények mindegyike ugyan azt a célt tűzi ki célul, vagyis, hogy az ember a testének és az elméjének szabályozása által megpróbálja elérni az Önvalóját (Átman), amely olyan tudatsík elérése, ahol az ember megértheti saját lelki természetét, az Istenivel való kapcsolatát. Ugyanakkor ezt a transzcendens célt, a különböző irányzatok más-más eszközök hangsúlyozásával igyekeznek elérni.
A 4 tradicionális jóga irányzat:
1. Karma- jóga, vagyis az önzetlen, lemondott, felajánlott cselekedetek jógája;
2. Gjána- jóga, a transzcendentális tudás elsajátításának, a lelki tudás általi megszabadulás ösvénye;
3. Bhakti- jóga, az istenszeretet, az odaadó szolgálat útja;
4. Rádzsa- jóga vagy Asthanga jóga, a meditáció ösvénye, Patanjali 8 fokú jógája;
A négy klasszikus jóga irányzatból több jóga irányzat alakult ki, a korszakok, vallások és a társadalmak változásait követve. Ilyen közismert irányzat továbbá:
- a Hatha- jóga, amely Isten fizikai szolgálatának eszközét, a test szattvikus (jóság) minőségűvé alakítását, fegyelmezését állítja középpontba;
- és a Tantra-jóga, amelynek célja - nagyon leegyszerűsítve - a Kundalini feébresztése, a két princípium Siva és Shakti egyesítése, a kozmikus elmélyedés.
" Én elfogadom azokat, akik az imádat valamely módján közelítenek Hozzám, mert minden ember, még ha különféle utakon is jár, végső soron az Én ösvényemet követi, ó Prithá fia"
Bhagavad- gítá 4.11.
Felh. irodalom: Gaura Krsna Dasa és trsai. Jóga tiszta forrásból; Bakos Attila és Ph.D Bakos Judit Eszter Csakra pszichológia és Bhagavad gítá